A kémia tele van szabályokkal. Az érettségin gyakran kérdezik a kivételeket. Itt egy nem teljes gyűjteményt találtok a kivételekből. Jól jöhet az emelt szintű kémia érettségire készülésnél. Az alábbi táblázatban felsorolok néhány szabályt és a hozzá tartozó kivételt. Bátran keresgéljetek benne!
A táblázat biztosan nem tartalmazza az összes kivételt, viszont a leggyakoribbakat igen.
szabály | kivétel |
Egy főcsoport elemeinek vegyérték elektron száma megegyezik a főcsoport számával | A He a VIII.A főcsoportban van, pedig csak 2 elektronja van összesen. Azért került ide, mert ugyanúgy, mint a főcsoport többi tagja, nem képez molekulákat és kevéssé reakcióképes. |
Egy elektronhéjon belül a pályák sorrendje: s,p,d,f. | Viszont a 3d pályát megelőzi a 4s, a 4d-t az 5s. A 4d után az 5p majd a 6s és a 4f következik. |
Általában 4s2 3d1-9 a B csoportok szerkezete a 4. periódusban. | De a Cu 4s1 3d9 és a Cr 4s1 3d5 . Ezt a mintázatot a nagyobb periódusokban is követik a csoport elemei. |
Az elemek a vegyérték elektronhéjról adják le az elektronjaikat ionképzéskor. | A B csoportok elemei a d pályáról is adnak le elektronokat, így többféle oxidációs számmal is előfordulhatnak. |
Az elektronaffinitás az az energiaváltozás, ami azt a folyamatot kíséri, amikor 1 mol alapállapotú, gázhalmaz állapotú atomból egyszeresen negatív ion keletkezik. | Fordítva definiálva is lehet vele találkozni, pl. a függvénytáblában: az az energiaváltozás, amely 1 mol egyszeresen negatív töltésű ionból a töltést okozó elektront eltávolítjuk. |
A H atom az I.A főcsoportban van és H+ ionná alakul. | Ha nála kisebb elektronvonzó képességű atommal reagál, pl.: Na, akkor H– hidrid ionná alakul. |
A nemesgázok nem lépnek reakcióba. | Xe, Ar, Kr alkotnak vegyületeket. |
A halogének vízben oldásával hidrogén- halogenid HA és hipohalogén-sav HOA keletkezik. | H2 O + F2 = HF + O vagy 3H2 O +3 F2 =6 HF + O3 |
Az emelkedő moláris tömeg nagyobb forráspontot jelent. | A hidrogén- halogenideknél a legkisebb moláris tömegű HF a legnagyobb a forráspontja. Ennek az az oka, hogy H-híd kötéseket képez és így asszociátumokat. PL. 🙁 HF)6 |
A nemfémes elemek kétatomos molekulákat képeznek. | Kivétel a CSaP. C atom rácsos, a S 8 atomos molekula, a P 4 atomos-fehér foszfor vagy P atomrácsos vörös foszfor. |
A tetraéderes molekulákban 109,5 o a kötésszög. | A P4 -ben 60o . Mivel itt az P atomok a tetraéder csúcsain vannak és nincs központi atom. Így egy egyenlő oldalú háromszögekből álló tetraédert kapunk, aminek az oldalai a kötések. |
A V alakú molekulákban 105o a kötésszög. | Csak a vízben. A központi atom méretének növekedésével csökken a kötésszög. legjobb megnézni a függvény táblázatban. |
A N atom a nemkötő elektronpárján H iont= protont köt meg. Bázisként viselkedik. | Az amidokban a O-C-N kötésben az O Pí kötése és a N nemkötő elektronpárja delokalizálódik, itt az oxigén nemkötő elektronpárja lesz a proton felvevő rész. Oxigénbázis. |
Sav és bázis reakciójával sók keletkezenek. Ez a közömbösítés. Az oldat nem mindig semleges. | Ha valamelyik gyengébb volt (pl.: a bázis), akkor az abból származó ion a vízzel sav-bázis reakcióba lép. Ha a bázisból származó ion lép reakcióba, akkor az oldat kémhatása savas lesz. ha a savból származó, akkor lúgos lesz. HIDROLÍZIS. |
A különböző erősségű savból és bázisból származó sók hidrolizálnak. | De csak akkor, ah oldódnak vízben. Az alkáliföldfémek karbonátjai nem oldódnak vízben, így nem is hidrolizálnak. |
A molekulákban nincsenek párosítatlan elektronok. | A NO és az NO2 tartalmaz egy párosítatlan elektront, mint a gyökök. |
A nemfém-oxidok vízben oldva savakat képeznek. Ez a reakció egyesülés. | A NO2 vízben oldásával két sav keletkezik és a reakció redoxireakció. |
Az IA és a IIA főcsoport elemi kis elektronegativitásúak, negatív standard potenciálúak, általában oldódnak vízben H2 képződéssel. | A Be nem oldódik vízben a Mg pedig csak forráspont közeli vízben oldódik lassan. |
A legtöbb elem oxigénben elég. | A N2 csak villámlás hatásásra reagál az oxigénnel. Ennek a 3 szoros kötés az oka. Ezért lehet a nitrogén a levegő 78 %-a. |
Egy atom elektronszerkezetének alhéjas felírásánál, ha ábrázoljuk az elektronokat a Hund szabály szerint, akkor látszik, hány párosítatlan elektron lesz, ami majd a kötésbe be tud lépni. | A C atom kivétel, mert 2s2 2p2 felírásban 2 párosítatlan és egy pár van. Viszont a kovalens vegyértéke C atomnak 4. Tehát 4 párosítatlan elektronnal alakít ki kötésket. Ezt az magyarázza, hogy a s pályáról az egyik elektron átlép a p pályára. HIBRIDIZÁCIÓ. |
A pozitív standard potenciálú fémek tömény oxidáló savakban a sav bomlása közben oldódnak. | A Zn, bár negatív standard potenciálú, adja ezt a reakciót az Al, Fe, Co, Ni viszont nem mert passziválódik. Mindegyik negatív standard potenciálú. |
Az O általában -2 oxidációs számmal szerepel a vegyületeiben. Ezek az oxidok. | Vannak peroxidok: H2 O2 ; Na2 O2; BaO2 és szuperoxidok: KO2 is. |
A CO2 nem táplálja az égést. | A Mg ha már ég, akkor széndioxidban is folytatja: 2 Mg + CO2 = 2 MgO + C |
A fémek nem oldódnak NaOH-ban, legfeljebb annak víz tartalmában. | A Zn és az Al tetrahidroxo komplexet képez és H2 képződése mellett oldódik. Pl.: 2Al + 2NaOH + 6H2 O = 2 Na+ +2 Al(OH)–4 + 3 H2 |
A katalizátorok általában szilárd anyagok, amik a felületükön kötik a kiindulási anyagokat. | Az Al + I2 reakciót a víz katalizálja. |
Ha egy negatív standard potenciálú fém reagál a vízzel, akkor H2 fejlődik és hidroxidok keletkeznek. | 3 Fe + 4 H2O= Fe3O4 + 4 H2 |
A Cu nem oldódik híg savakban. | Ecetsavban oxigén jelenlétében oldódik. |
A fémek tömény kénsavban ha oldódnak, akkor SO2, fém szulfát és víz keletkezik. | Az ólom kénsavban oldva PbO lesz. |
A szénhidrogének nem reagálnak a Na-mal. | Az acetilén reagál H2 fejlődése közben. |
Telítetlen vegyületek víz addiciójánál alkohol keletkezik. | Az acetilén víz addíciójánál a keletkező vinil-alkohol átrendeződik és etanal keletkezik. |
A brómos vizet az addíciós reakciót adó anyagok színtelenítik el. | A naftalin brómozása egy szubsztitúció. Közönséges körülmények között brómos vízzel is megy. Elszínteleníti a brómos vizet. |
Aldehidek rézoxidos oxidációjakor karbonsavak keletkeznek. | A formaldehid oxidációja egészen a CO2 -ig megy. |
Alkoholok vízkilépéses reakciójával jönnek létre az éterek. | Ez igaz, de csak ha a hőmérséklet 120-140o C között van. 1600 C-on eliminácó történik és telítetlen vegyület keletkezik. |
Általában az addíció azt jelenti, hogy a két C atom közötti Pí kötés bomlik fel és ide lép be a víz vagy a bróm a brómos vízből. | A formaldehidben nincs ilyen kettős kötés( 1 C atom van) itt az oxocsoport Pí kötése bomlik, metándiol keletkezik a vízzel való reakcióban. A hangyasav is (HCOOH) reagál a brómos vízzel HBr és CO2 keletkezik. A pirrol heves exoterm reakcióban reagál a brómmal szubsztitúciós reakcióban. |
A karbonsavak nem adják az ezüsttükör próbát. | A hangyasav adja, mert CO2 -dá alakul. |
Alkoholok nem reagálnak a NaOH-dal de a Na-mal igen | A fenolok mindkettővel reagálnak. |